Utazás és barátságok

A barátság sokféle meghatározása közül ez a kedvencünk: «kölcsönös érdeklődésen alapuló erős bizalmi kapcsolat». Amióta útnak indultunk, veszítettünk ugyan "barátokat", viszont rengeteg ismerőssel, baráttal lettünk gazdagabbak.

Utunknak köszönhetően évente átlagosan több mint 100 emberrel kötünk ismeretséget, és néhányukból remek barátság alakul ki. Amióta visszajöttünk Dél-Afrikából, újabb és újabb, igazán remek emberekkel hozott össze minket a sors.

Először egy Svédországban élő magyar házaspárra akadtunk a strand zuhanyzója alatt, ráadásul Nyíregyháziak, így Péternek mondhatni földijei :) Párszor találkoztunk csak, de rögtön nagyon jó kis összhang alakult ki közöttünk. Tiszta felüdülés volt olyan emberekkel beszélgetni, akik szinte "lopják" tőled a szót, mert minden érdekli őket, és mindenről van véleményük is. Rögtön kaptunk egy meghívást hozzájuk Svédországba, amit majd 1x próbálunk beiktatni abba a 3 napba, amikor ott meleg/nyár van :))

Barátságok - Mónika és Erik Svédországból. Mi csevegünk egy kávé mellett, míg a gyerekek élvezik a tengerpartot

Aztán jött egy régi és visszatérő barátunk is - Csonty, aki csak miattunk utazott vagy 500km-t, és segített megjavítani a fékeket a lakóautón. Mivel dél-afrikai tartózkodásunk alatt fél évet állt lakóautónk a parkolóban, ezért volt 1-2 bibije (aksi, gumi, fékek) a kicsikének, amit orvosolni kellett.

Fékszerelés: a beteg és a konzílium. Csonty barátunk 2015. elején Trabanttal (!) indult a Budapest-Bamako versenyen, ahol díjat is nyert

Persze nem csak kézbepiszkolós programot szerveztünk Csontyval, de voltunk bolhapiacon és repülős bemutatón is, a közös vacsikról nem is szólva :)

Patrouille de France - légi bemutató, Saint-Cyprien

Idő közben a lakóautó klubon keresztül ránk talált egy Angliában élő magyar pár - Attila&Évi -, akik nemrég vettek lakóautót. Az első hosszabb közös útjukat úgy tervezték, hogy lejönnek hozzánk a francia-spanyol határra, és innen mennek vissza Magyarországra a tengerpartot követve, tulajdonképp azon az útvonalon, amin mi jöttünk. Évi és Attila eredetileg csak pár napra jöttek, amiből aztán lett vagy 10 nap, és nem volt könnyű és könnymentes a búcsú.

Éva és Attila megérkeztek Angliából. Az első napok ismerkedéssel, strandolással, sétával, lazulással telnek

Életünkben nem láttuk őket előtte (nekik könnyebb volt a helyzetük, mert olvasták a blogunkat, így nagyjából tudták, kik vagyunk), de szinte azonnal nagyon szuper kapcsolat alakult ki közöttünk, mintha mindig ismertük volna egymást. Mindenki jól kijött mindenkivel, elvittük őket mindenfelé, rengeteget kirándultunk, volt közös főzőcske, fürdőzés, stb. A fiúk egy csomót szereltek mindkét lakóautón (fékek újra, LED lámpák, index, napelem...) nagy-nagy egyetértésben.

Hurrá, szerelünk!

Rengeteg közös témánk volt, mindenki lehetett érdekes és érdeklődő is a beszélgetések során. Nem volt semmilyen konfliktus, senkinek nem kellett lemondania semmiről vagy kimaradnia valamiből. Egyszerűen passzolt az egész :))

Kirándulunk!

Kukták, szakácsok és torkoskodók :) -- még a füstölő is előkerült!

Még azzal is megtiszteltek minket, hogy részt vehettünk az eljegyzésükön, amire Andorrában, kb. 1.500 m magasságban került sor. Gyerekeknek szerveztek habparty-t a főtéren, Évi persze máris a közepén termett, Attila pedig követte. Aztán egy váratlan pillanatban féltérdre ereszkedett, előkapta a gyűrűt a csiga formájú tokkal együtt (ennek azért van jelentősége, mert a lakóautókat gyakran hívják csigának), és a nézőközönség tapsvihara közepette megkérte Évi kezét, aki persze igent mondott. Hát, ennél spontánabb lánykérést nehéz lett volna összehozni :)

Évi és Attila - eljegyzés Andorrában

A legnagyobb jóság az egészben az, hogy ittlétükkel és lényükkel teljesen rehabilitálták az elmúlt évek rossz tapasztalatait a barátságok terén (jó pár, barátnak hitt embert veszítettünk el, mióta útnak indultunk...). Visszaadták a hitet, hogy vannak még jó és értékes emberek, akik önzetlenül adnak és segítenek, akikkel kialakítható lesz akár egy jó kis lakóautós konvojozás.

Lakóautós konvoj :)

 

Éviék már készülődtek továbbállni, de az utolsó pillanatban megérkeztek Gáborék, akik egyébként Cannes-ban laknak (innen kb. 500 km-re keletre), de spanyolországi nyaralásukból hazafelé minden évben megállnak nálunk több-kevesebb időre. Ők egy vegyes házaspár: magyar férj, francia-marokkói feleség és 2 gyönyörű fiúgyerek - akkora szívvel és érzékenységgel, amilyet még nem látott ember a Földön. Össze is boronáltuk a 2 csapatot, így majd Gáborék istápolják az Évi&Attila párost Cannes környéki tartózkodásuk idején.

Csipet-csapat és a cirkusz!

...és még nincs vége a szezonnak! Meglátjuk, mit vagy ki(ke)t tartogat még számunkra ez az év :)

Az már biztos, hogy szeptemberben jön egy barátunk Dél-Afrikából, hogy felmérje a terepet, mert át akar települni Európába a családjával. Kalandra fel!