2013. december 30., hétfő

Jó kívánságaink 2014-re!

Kedves Kedvesek!

Kívánhatnánk az új évre:





boldogságot,



sikert,









szeretetet, szerelmet,
















gazdagságot,


egészséget.


De mi leginkább azt kívánjuk, hogy NE VÁRJ TOVÁBB, INDULJ EL!


Így:


vagy így:


vagy akár így:


Ide:


vagy ide:



vagy akár ide:

















LEGYEN SZÁMODRA IS 2014 AZ UTAZÁS ÉVE!

Boldog új esztendőt kíván Adrienne és Péter!

 
Együtt az úton :)



csin-csin :) :)


2013. december 26., csütörtök

Kiskarácsony, nagy karácsony - lakóautóban!


Sokan kérdeztétek, milyen a karácsony egy lakóautóban, áram, sütő, nagy hűtő... nélkül, kicsi helyen.


Mivel mi már 1,5 éve élünk lakóautóban (2012. nyara óta), ez volt a második lakó-karácsonyunk, így akár már rutinosnak lehetne hívni minket.


Itt egy kis képes beszámoló! Semmi sem lehetetlen :)


Néhány nappal karácsony előtt nagy-nagy nyugalom szállt meg minket, Sok minden letisztult az elmúlt hetekben, hónapokban az életünk több területén. Minden feszültség elszállt, még az is, amiről azt sem tudtuk, hogy ott volt :))

Nagy békében, és jó kedvvel készültünk a karácsonyra. Újraolvastuk, mi mindent vittünk véghez 2013-ban: minden hónapban összeírjuk a termékeinket, tapasztalatainkat, ötleteinket, és listát vezetünk a megismert emberekről is. Hát, egy valamit el lehet mondani rólunk! Idén sem tétlenkedtünk, unatkoztunk :))

Aztán jött az egyik legnagyobb "feladat": összeírtuk, hogy mi legyen a karácsonyi menü! Annyi minden került a listába, hogy kihirdettük, nálunk már december 20-tól ünnep van egészen jan. 6-ig!

Már karácsony előtt ünnepi étkeket készítettünk, mert hát karácsonykor is csak egy gyomra van az embernek, a miénk pedig igencsak összeszűkült a megváltozott étrend miatt (2013-ban ketten együtt fogytunk kb. 20-25 kilót, persze Péteré az érdem, ő vitte el a pálmát ebben a "versenyben").

Ami az időjárást illeti, itt tiszta tavasz volt, van, és reméljük, hogy lesz is! Nap közben nem ritka a 18-22 fok, lehet sütkérezni a napon egy jó kávé mellett! Túl sok karácsonyi hangulat nincs, főleg nappal, de aztán ahogy besötétedik, és kigyulladnak a karácsonyi fények, sikerül a varázslat.


Karácsonyi vásár Perpignan-ban














A bódékban mindenféle csecsebecse, finomság és ajándékötlet!


...aztán besötétedik, és kigyúlnak a fények! Így már egészen karácsonyos :)



Mivel ennyire szép, napsütéses, és meleg az idő, több tonnányi hóspray kell, hogy téli tájat lehessen varázsolni a tengerpartra...



Canet Plage - tengerpart pár nappal karácsony előtt

Canet Plage - parti sétány pálmafákkal: hogy lesz ebből karácsonyi feeling???




A hóspray megtette hatását: tengerparti hóember

Jegesmedve, iglu... mi kellhet még a téli hangulathoz
















A lakóautót is feldíszítettük papírból készült hópelyhekkel, mézeskalács karikákkal... Nincs sok helyünk, ezért előnyben részesítjük az egyszer használatos, több funkciós (értsd alatta: EHETŐ!) díszeket.


Kevés eszközzel, sok leleménnyel készültek a díszek:
hópehely papírból
















Nincs sütő, hogy lesz így mézeskalács? Hát serpenyőben!

Nekünk is van karifánk! Egyben megtanultunk egy új technikát, a filigránozást.


...aztán mi is díszbe öltöztünk, és jöhetett a karácsonyi vacsora: húsleves gazdagon, rántott tintahal karikák krumplipürével, saláták, a végére pedig fekete erdő torta, sok-sok tejszínhabbal :)

A Jézuskától mamuszt kértünk ajándékba, és ezeket büszkén viseljük azóta is! Hozott egy solar panelt is, de az nem fért be a nemlétező karifa alá!


"Egyszerű" karácsonyi ebéd: kacsamáj pástétom, kenyérben sült pástétom, sajtok, majonézes krumplisaláta, és egy új íz: a humusz


Készül a karácsonyi vacsora!




















Karácsonyi asztal: a húsleves már ott figyel az asztalon! Háttérben az asztali cserépkályhák.


Tálalva! Együnk már végre....























...húsleves után velős pirítós, zöldségek... Mi már itt jól laktunk!



Mi szem-szájnak ingere... Tintahal karikák rántva, krumplipüré, svéd gombasaláta, kaszinó tojás, majonézes kukoricasaláta.... És ez mind a lakóautós konyhában készült!



Kár, hogy nem illatosak a fotók! Ínycsiklandó!














Az összes kedvencem egy tányéron. Jó étvágyat!








Hab a tortán: fekete erdő torta, természetesen ez is házilag készült!




Másnap (dec. 25.) "túléltük a nagy zabálást" kávé a tengerparton barátokkal, aztán jöhetett a jól megérdemelt délutáni ejtőzés (rém fárasztó ennyit enni!).

Szilvi és Sylvain... Ők hajnal 2-re értek haza a nagy családi vacsorából

Elég egy pulcsi is, de a napszemüveg kötelező elem!

Szilvi, Louis és Patrick - jut egy kis házi karácsonyi süti is a kávéhoz!


Ezzel vége is lett a karácsonynak, Franciaországban ugyanis csak a 25. piros betűs, 26-án már irány a munka... Persze a többség itt is igyekszik szabit kivenni, és bejárni a rokonságot, kirándulni, lazítani egy kicsit szilveszter előtt.

Mi 2014. tervezgetésével, célok kitűzésével, elsajátítandó ügyességek listájának készítésével múlatjuk majd 2013. utolsó napjait, de előtte még jelentkezünk!



BOLDOGSÁGOS ÜNNEPEKET, ÉS SOK-SOK ÉLMÉNYT MINDENKINEK!

2013. december 23., hétfő

Karácsonyra - Nektek!

Útra kélt az erdő ezer fenyőfája örömet szerezni szerte a világba.

Meghittség, boldogság, szeretet és béke legyen a családod örökös vendége!

Boldog Karácsonyt kíván Adrienne és Péter!


Boldog karácsonyt mindenkinek!

2013. december 18., szerda

Egy kis számadás - 1 éve vagyunk úton!

Sokan kérdeztétek, mi történt velünk a nyáron, milyen kalandokban volt részünk. A válasz egyszerű, szabadságra mentünk. Tudom, ez furcsán hangozhat, hisz tavaly óta nyaralás az életünk. Egy későbbi bejegyzésben beszámolunk a nyárról is.

MOST AZONBAN LÁSSUK AZ ELMÚLT 1 ÉV ÖSSZEFOGLALÓJÁT!


Bár már 2013. nyara óta élünk lakóautónkban, hivatalosan 2012. december 10-ét tartjuk annak a napnak, amikor útnak indultunk . Ezen a napon hagytuk el a jól ismert Cote d‘Azur-t (ejtsd: kot dazűr), ahol 4 évig éltünk.

Tavaly nyáron még a 06-os megyében voltunk, alig 50 km-re az olasz határtól, idén pedig a 66-os megyében alig 50 km-re a spanyol határtól.


Utunk számokban:

- Megtett kilométerek: 1.100 km

- Bemotorozott
kilométerek: 4.000 km - teljes francia partszakasz, kis kitérővel Olaszországba az elején, és Spanyolországba a másik végén

- Bebuszozott
kilométerek: 2.500 km

- Meglátogatott francia megyék száma: 11


- Meglátogatott települések száma: több száz, a kávézó és térerő mentes kis falutól a milliós nagyságú városokig


- Megismert emberek: közel 100, 7 nemzetből (francia, magyar, angol, amerikai, katalán, szenegáli, spanyol) a futó ismeretségtől a barátságig.

Az elmúlt időszakban megtett út - térképen

Hogyan éltük meg az elmúlt 1,5 évet?


Adrienne tollából:


Péter ötlete volt a lakóautózás, de nem kellett sokat győzködnie, hogy kötélnek álljak. Tulajdonképp 14 éves korom óta vagyok "úton", felnőtt koromban pedig 3-5 évente szinte teljesen lecseréltem az életem: nyelvet, országot, céget, szakmát, barátokat. Valahogy mindig is tetszett nekem, hogy több életet is le lehet élni egy emberöltő alatt. Eddig minden váltás bejött. Bár az elején mindig nagy volt a kihívás, az első hónapok általában nehezek voltak, de mindig egy magasabb fokozatban pörögtem ki belőlük, tele tapasztalatokkal, erővel.

Túl sok lakóautós tapasztalatom nem volt, így különösebb félelmek sem merültek fel. Úgy voltam vele, hogy annyi francia, spanyol, olasz, stb. lakóautóst látni az utakon, ha ennyien csinálják, csak nem lehet olyan rossz!

Azt hiszem, a biztonság volt a legfőbb aggodalmam: hol fogunk jó helyet találni, ahol akár napokat-heteket eltölthetünk, és biztonságban tudhatjuk guruló garzonunkat. El se tudtam képzelni, milyen problémákkal, nehézségekkel kell majd megbirkóznunk, de egy dologban biztos voltam, hogy közösen mindent megoldunk.

- Hogy újra kezdeném-e?
Egyértelműen IGEN! De egyelőre abba sem szeretném hagyni! Életem eddigi egyik legjobb döntése volt útnak indulni. Minden kisebb-nagyobb nehézségért kárpótol a változatosság, és a szabadság.

- Mit csinálnék másképp, ha most indulnék útnak?

Kevesebbet halogatnék dolgokat, és kevesebbet aggodalmaskodnék.

- Hol telepednék le az eddig bejárt területek közül?
Eddig egyértelműen Nizza és a Cote d'Azur vezet, az eddigiek alapján még nem cserélném le azt a területet.

A legrosszabb emlékem az, amikor ellopták a személyes naplómat, amibe évek óta feljegyeztem a céljaimat, ideáli képeimet, gondolataimat. Ezen nehezen tettem túl magam. Péter próbált megvigasztalni, és egyszer azt találta mondani, hogy talán nem véletlenül lopták el a "múltam", ez egy esély arra, hogy új alapokra helyezzem az életem. Ez be is jött :))

A legjobb emlékem? Na, ez már sokkal nehezebb! A sok jó közül talán azt választanám, hogy elindultunk, és úton vagyunk.


2012-13 képekben


Péter tollából:

- Mi hozta azt, hogy felértékeltem az utazást?
Apám, nagyapám nem éltek rossz életet, mégis úgy haltak meg, hogy azokat az alap céljaikat, amik nekik is fontosak voltak nem érték el. Mind a ketten sok energiával és munkával tisztességes életet biztosítottak. Öreg korukra azt nézték, mit tennének másképpen, ha 20-30 évvel fiatalabbak lennének. Miket fedeznének fel, hova jutnának el, milyen jártasságot szereznének, hiszen önmagukra ritkán voltak tekintettel, pláne idősebb korukban. Az idő meg csak haladt, haladt...

Ennek már az elmúlt lehetőségekhez volt köze és nem a pénzhez, inkább az egészséghez a testi erőhöz, a fiatalsághoz, a mai kötöttségekhez. Munka, család, stb.

Ez megmutatta nekem, hogy törekednem kell arra, hogy még időben megvalósítsam azt, amit ma tehetek meg. Egy régi bölcs mondás szerint, ha elveszted a pénzed, azt újra képes vagy visszaszerezni, de az időt amit elvesztesz, azt nem vagy képes visszaszerezni.

Korábban a lakóautó, a kempingek, a kevés eszköz, az egyszerű élet eszembe sem jutott. A kedvtelések, a hobbik érdekeltek a munka mellett. A munka közben kivehető szabadidő kihasználása. Vágytam a több szabadságra, de főleg a normál polgári keretek között gondolkodtam.

Egy barátom, akit régen láttam már, mutatta meg a KITESURF, mint vízi sport alapjait. Én akkoriban el voltam hízva. Kényelmes életet éltem, és trendi dolgokkal törődtem. A KITE az élvezetes mozgás lehetőségét kínálta. Kipróbáltam. Aztán gyakorolni is akartam, ezért elmentem egy francia tengerpartra, amit kifejezetten KITE-osok használtak, és több százan űzték ezt a hobbit napokon keresztül. A nagy részük lakóautóval jött, mert azon a partszakaszon semmi nem volt kiépítve.

Én ekkor láttam először nagy tömegben aktív boldog embereket, akik szörföznek, vagány sportot és dolgokat csinálnak, és ekkor láttam először tömegesen lakóautósokat, akik vadkempingeztek.

Bekérezkedtem több lakóautóba, megnéztem milyen a belseje, mekkora, mi a differencia köztük, a belső elosztásukban stb. Azon csodálkoztam, milyen önálló kis szállodai szobák ezek. Kis utazó garzon lakások.

Az tetszett a legjobban, hogy teljesen nomád körülmények között milyen pici kis nyaralókká váltak ott a közvetlen tengerparton, és milyen jól kiszolgálják a benne lakókat és a hobbijukat.

Egyesült a relatív kényelem és a kalandozás gondolata, úgy ahogy korábban nem is jutott eszembe.

Hazatérve rákerestem, mennyibe kerül egy lakóautó? Van-e lakóautó klub? Kiderült, hogy az utakon a sok új autó mellett bőven van régi lakóautó is, teljesen megfizethető áron. Elkezdtem észrevenni őket az utakon.

Vettem egy olcsó német lakóautót, ami 22 éves, de jó bőrben volt, plusz ami hibája volt, azt kijavíttattam. Elkezdtem felkészíteni egy útra.

Mekkora útra? Kiderült, hogy ha térképen pontosan lemérem, akkor egy szinte minden mediterrán tengerpartot magában foglaló út nem több, mint 20.000 km. Ez kb. annyi, mint egy olajcsere ideje egy autóban. Ezt ki kell bírni műszakilag. Pláne, ha nem vágtatok.

A lakóautó belső elrendezéséhez és nagyságához, valamint a motortartó kialakításához a vétel előtt a lakóautó klubosok segítségét kértem. Szívélyes, kedves emberek. Szeretettel mutogatták, saját "csigájukat".

Összeállt minden és készen lett az autó.
Aztán a válság állapotába kerültem. Tele voltam kétségekkel. Elfogott a stabilitás elvesztésének félelme. Mi lesz az úton? Biztonságos lesz egy 22 éves autó? Mi lesz, ha nem tetszik? Mi fér bele egy ilyen autóba? Honnan lesz víz és áram? Mit csinálok, ha műszaki baj lesz? Mit csinálok, ha napokig esik az eső? Már nagyon kezdtem aggódni. Aztán eldöntöttem, hogy régi kamionos mondás szerint ami egy Moldova könyvben olvastam: "úgy akarom, ahogy lesz!" (Vagyis durr bele!) Utánam az özönvíz. Legfeljebb tudom, hogy ez balul sikerült kísérlet volt, és levonom a tanulságot. DE jobban teszem, ha még most esélyt adok a kalandvágyamnak, és nem várok vele 70 éves koromig.

Szóval indulunk és világot látunk. Kötetlenül az élmények kedvéért, hogy egy életre feltöltekezzünk velük. Itt a nagy váltás a felnőtté válás ideje. 

Ennek már másfél éve. 2012 júniusban gurult ki a lakóautó a garázsból. Már túl vagyunk két nyáron és most megyünk bele a második télbe. Rengeteg élménnyel lettünk gazdagabb.

Azt tudni kell, hogy semmi nem olyan vészes utólag, mint ahogy én a saját elmémből az aggodalom hegyet felépítettem. Az első időkben, csak néztem a robogót, és találgattam, hogy nem lesz-e túl nagy súly az autónak? Aztán kiderült, hogy ha hárman felállunk hátra a motortartóra, akkor az már nehezebb, mint a motor, és az autó sem esik tőle térdre. Meg sem moccan.

Aztán megint csak néztem a robogót, hogy hogyan fogom én ezt feltenni? El sem bírom. Aztán ma már kettő perc és fent is van a helyén.

Hogyan nem hagyjuk el a motort menet közben? Ma ez is kettő perc. Két spanifer és egy csavar megoldja a kérdést.

Főtt a fejem, hogyan cserélem a gázpalackot, hogyan ürítem a wc-t? Mennyi vizet kell használjak a zuhanyzáshoz, hogyan lesz az akkumulátorokkal? Ma már ez is mind kettő perc, és az első kisérletek sem okoztak semmi gondot.

Úgyhogy mindennel könnyen megbirkóztunk. Erre is van egy jó mondás: "Nem aggódunk raktárra!" Ez tényleg igaz, mert semmi értelme nem volt aggódni. Amikor valami nem ment, akkor rászoktam, hogy adok magamnak két napot, egy hetet és érdekes módon aztán hamar és frappánsan megy a dolog. Ez inkább pozitív stressz, mert meg tudtam csinálni.

Az is terv volt, hogy lehetőleg nem kempingre költünk, hanem élményekre. Elvégre nem azért van lakóautónk, hogy kempingbe kelljen menni. Ez is okozott fejtörést az elején, de ez is rutinná vált és persze ma is okoz egy kis stimulációt az átállás, de már gondot nem.

Kiderült, hogy nagyon jól kitaposott úton járunk, ami már évtizedek óta ki van találva. Én nem tudtam és nem érdeklődtem. Nem is ismertem ezt az életet.

DE ez nem az egyetlen ilyen. Nem a lakóautózás a fő, hanem a rengeteg élmény és tapasztalat, amit fel kell fedezni.

Szóval minden szépen alakult és elég időnk volt élményeket, tapasztalatokat az életről tudást szerezni, amiért én ennek az egy évnek örökké hálás leszek.
Csak szurkolni tudok azoknak, akik ugyanúgy kipróbálják magukat, mint az egyszeri diák, vagy a Ludas Matyi, aki világgá ment és érettebb, önállóbb lett. Megtöltötte a tarisznyáját alaposan.

Talán, ha megtehettem volna, akkor 20 évesen mindenképpen eltöltöttem volna így utazgatva egy-két évet és megnéztem volna már akkor magamnak a világot, majd az ilyen tudással felvértezve kezdtem volna a karrieremet. Szerintem 20 évente változik annyit az ember, hogy mindenből mást tud meríteni, mint korábban. Pláne, ha nem hajtja a tatár.

Ez az élet egyrészt filozófiát tanít, másrészt ez egy mini gazdaság amiről gondoskodni kell. Karbantartás, töltés, figyelni a biztonságra és egymásra.

Kettő-három kellemetlenséget leszámítva, (amik így utőlag megint csak szinte semmik, és igazán nem fontosak) nincs semmi, ami azt mondatná velem, hogy hagyjam abba az utat.

Nyilván nem javaslom mindenkinek ezt az életet, mert az butaság lenne. Megpróbálok sok nézőpontot adni, hogy elmélyitsem az olvasóban, hogy lehet váltani, és igyekszem elültetni az élményekben gazdag gondolkodás kis csíráját, hátha kihajt. Természetesen ismerem az érem másik oldalát is. A másik oldal napi tevékenységeit és azokat a gondokat, ami miatt esetleg elképzelhetetlen a mi példánk. Nekem egyenlőre nagyon bejött ez az életforma. Nincsennek szabályok, rengeteg figyelem jut a világra és magamra. Az élmények gyüjtésére és tapasztalati fejlődésre.

Egy okos ember mondta: "Nem az a szabadság, hogy bármit megtehetek, hanem az, hogy nem kell olyan dolgokat tennem, amit nem akarok megtenni."

Minden város, melyben jártam, egy új élmény volt. Szeretem, hogy nem sietünk, hogy mindenhol úgy élünk, mint a helyi emberek. Ismerjük a programokat, a piacot, a jó helyeket. Hogy hova süt délután a nap, és hol finom a kávé. Nem arról szól az utazásunk, hogy egy hét rohanás, egy hét múzeum, egy hét kipihenés...

7 nemzetből több, mint 100 embert ismertünk meg egy év alatt. Mind érdekes történetet mesélt, mind máshogy élt, mind egy új világ volt. Mint a tevekaravánok a sivatagban. Új mesék, új nyelvek, új szokások...

Szeretem, hogy kicsit kipróbáltabb lettem. Tudom, hogy párszor átléptem a saját árnyékomon, és jó látni magam, ahogy tartok valahova. Van egy valamire való célom, követem ezt a célt és élvezem minden napját.

Ez az életmód működik fiatalon és idősen is, ha már megvan a rutin. Már nem aggódom a "nyugdíjamon", mert az már csak "B" terv, hogy otthon várjam a postást. Az ember életében van kb. 25 év, ami a pénzkereset és a család időszaka, aztán hamar gombnyomogatós állásban találja magát, hogy fizesse a csekkeket is és legyen nyugdíja is. Pedig az élete nagyobb részében kezdenie kell magával valamit, ha nem akar a végén céltalan lenni.

Ez az élménymilliomos életmód is egy lehetséges módja. :-)






...és egy másik válogatás fotóalbumunkból

Találkozunk még kicsivel KARÁCSONY előtt!

2013. december 12., csütörtök

Péter tollából....

Hello,

Mivel több barátunk szerette volna tudni, hogyan éljük meg a hidegebb napokat, így készítettem egy kis videofilmet, hogy adjak egy kis képet a dologról.

Természetesen a legjobb a mi életünkben a Nap, a nap ereje hiszen ma is 17 celsius van és süt a nap.

Ennek ellenére vannak felhős napok amikor bizony jól jön a plusz meleg.

Én valaha mindig nagyon befűtöttem a házban, és nagyon szerettem a meleget.

Ma már a kalandélet során kicsit lejjebb adtam, és még nem bántam meg.

Kérlek benneteket, hogy segítsetek nekem azzal, hogy elmondjátok, hogy mi érdekel még benneteket a műszaki megoldások területén.

Ne felejtsetek el csatlakozni a youtube videó csatornánkhoz, mert megígérem, hogy még nagyon sok hasznos kis videót fogok készíteni.


Íme a rövid videó:


Kis bemutató a mécses-cserépkályháról

Olyan meleget ad, mintha cserépkályhának támaszkodna az ember.

 

2013. június 17., hétfő

Úton Spanyolország felé - katalán földön

Ebből a bejegyzésből megtudhatod:


- milyen az idei első lábfürdő a tengerben,

- miért van egy csomó autón szamaras matrica,

- kik a katalánok.


Indulás:  Toulouse/Labarthe s/ Lèze - 2013/05/24 péntek
Érkezés: Perpignan/Salse Domaine du Maridet  - 2013/05/24 péntek
Távolság: 219 km
Autópálya díjak: 20,50€


Kipihentük a Camino-s élményt, feltöltekeztünk testben és lélekben, vízzel és árammal. Itt a továbbindulás ideje.

Az időjárás nem kényeztetett el minket eddig, az elmúlt napokban minden nap esett az eső, és a hőmérséklet is jócskán a májusban elvárható alatt volt.

Napfényt és meleg(ebb)et remélve indulunk vissza a Földközi-tenger partjára.

Ez az egyik nagy előnye a lakóautós életnek. Ha a napfény nem jön hozzád, útnak indulsz, és addig meg sem állsz, míg ki nem süt. A többiek meg csak várják és várják...

18h00: Megérkeztünk újabb állomáshelyünkre, a Domaine du Maridet-be (ejtsd: domen dü máridé). Ez egy 13 hektáros szőlészet, amit szintén a France Passion-nal (ejtsd: fransz pászion) találunk. Szépen süt a nap, de "már csak" 80 km/h-ás szél fúj (reggel állítólag még 110 km/h volt...). Csak úgy ringatja a lakóautót a Tramontane (ejtsd: tramontan).

Domaine du Maridet - Hélène és Jean-François

Iorek a szőlősben


Egy kis hangulat-ízelítő a környékről fényképekben:

Étang de Salses - belső tó nem messze állomáshelyünktől, háttérben a havas Pireneusok.
Előfordul, hogy április-májusban 1,5-2 óra különbséggel lehet síelni és napozni a tengerparton.
Idén május utolsó hétvégéjére újra megnyitották a síparadicsomokat...

Szőlőföldek, amíg a szem ellát

Sales Le Chateau: a vár fentről - innen kb. 4 km-re állomásozunk

Sales Le Chateau: a vár 


Házigazdáink, Hélène és Jean-François (ejtsd: élen és zsanfranszoá) "isten hozott" aperitívvel fogadnak minket. Kisvártatva érkezik egy breton házaspár is lakóautóval, ők is csatlakoznak hozzánk Tőlük kapunk egy jó tippet a marokkói átkelésre. Hélène-nek jó kis beszélőkéje van, és imádja, amit csinál (a szőlészet-borászat mellett lovakat is tenyészt, és madarakat ment), így éjszakába nyúlik a borkóstoló.

Egy jó kis alvás után jöhet a városnézés! Bemotorozunk Perpignan-ba (ejtsd: perpinyan).


Perpignan
Perpignan - Le Castillet.jpg
Castillet, erődítmény
Perpignan címere
Perpignan címere
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Régió Languedoc-Roussillon
Megye Pyrénées-Orientales
Irányítószám 66000
Népesség
Teljes népesség 117 419 fő (2010)
Népsűrűség 1715 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 8–95 m
Terület 68.07 km²
Elhelyezkedése
Perpignan  (Franciaország)
Perpignan
Perpignan
Pozíció Franciaország térképén
Koordináták: é. sz. 42° 41′ 55″, k. h. 2° 53′ 44″
é. sz. 42° 41′ 55″, k. h. 2° 53′ 44″


Perpignan főbb látnivalói:

- Castillet (ejtsd: kásztije) – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából készített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum.

Le Castillet - Perpignan belvárosában

Le Castillet a folyópartról

Belvárosi hangulat háttérben a Le Castillet-vel


- Brocante (antikvitás vásár) a folyóparton:

Ez a folyópart végig húzódik a városon, partján piacokkal, éttermekkel, kávézókkal

- Place de la République (ejtsd: plász dö lá répüblik) - szombaton bio piaccal:

Place de la République - Perpignan főtere, jól esik itt egy finom kávé a napsütésben


Cathédrale St-Jean 8ejtsd: kátédrál szenzsan)  1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása.






Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az ápület 1397-ből származik.





- Palais des Rois de Majorque (ejtsd: pále dé roá dö mazsork) - a citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.


Palais des Rois de Majorque az előkertből

Palais des Rois de Majorque - bejárat

Palais des Rois de Majorque - belső udvar


Palais des Rois de Majorque - csak hogy érzékelhetőek legyenek a méretek...

A Mallorcai Királyságot I. (Hódító) Jakab, Aragónia királya hozta létre az Aragóniai Királyság vazallus államaként. Mallorca királyainak hatalma a Baleár-szigetek mellett Észak-Katalóniára, vagyis a mai Franciaország területén lévő Roussillon-ra és Cerdagne-ra is kiterjedt. A mallorcai királyok székhelye Palma de Mallorcában volt.

Mallorcai Királyság
1229 – 1349
Drapeau Blason
Description de cette image, également commentée ci-après

Általános információk
Státusa Az aragoni korona vazallus monarchiája
Főváros Perpignan
Történelem és események
1229-1232 I. Aragóniai Jakab meghódítja a szigetet
1235 Ibiza meghódítása
1287 Menorca meghódítása
1344 IV. Aragóniai Péter meghódítja a következőket: Baléares, le Roussillon és la Cerdagne
1349 III. Jakab eladja Montpellier-i uradalmat VI. Francia Fülöpnek
1349. október 25. Llucmajor-i csata : a terület végleges integrálása az Aragóniai korona alá 




Mallorkai Királyság a XIV. század elején


Az Office de Tourisme-ban (ejtsd: ofisz dö turizm) felfedezzük, hogy itt is van 1€-ós buszjárat, mint az Azúr-parton (Cannes és Menton között; ejtsd: kánn és manton), amivel szinte az egész megye, és nevezetességei bejárhatók.

Office du Tourisme Perpignan - mi mindig itt kezdjük egy terület felfedezését, sok hasznos infót lehet itt összegyűjteni


Az 1 eurós busz logója - erről könnyen fel lehet ismerni a megállókat


Egy másik jó tipp turistáknak a "pass inter-sites" (ejtsd: passz enterszit), amivel 56 turista látványosság tekinthető meg kedvezményesen "katalán földön". Ez a bérlet az 56-ból bármelyik állomáson ingyenesen kiváltható (további info: www.reseauculturel.fr).

Pass inter-sites logó és szórólap

Alig várjuk a vasárnapot, mert a meteo szerint megáll a szél, és végre kisüt a nap. Így is van! Felpattanunk a robogónkra, és irány a tengerpart!

Az első állomás Sainte-Marie-la-Mer (ejtsd: szent mári dö lá mer), ahol a több kilométeres parti sétányon bolhapiac van.

Tengerpart, pálmafák, napsütés és bolhapiac

Van itt minden, mi szem-szájnak ingere!

Már majdnem délidő, mire a végére érünk a piacnak. Robogunk tovább a tengerparton Spanyolország irányába.

Bejárjuk végig a partot egészen Spanyolországig, és még azon is túl


- Canet en Roussillon (ejtsd: káné an russzijjon)



- St-Cyprien (ejtsd: szen sziprien)




- Argelès sur Mer (ejtsd: argölesz sür mer)

Füves vízpart, butikok, éttermek... Tiszta Balaton-part, ha leszámítjuk a tengert, és a pálmafákat


- Collioure (ejtsd: coliur), valódi gyöngyszeme ennek a partszakasznak

Megérkeztünk Collioure-ba, irány a piac!

Collioure-i öböl teraszokkal és a Saint Elme erődítménnyel a háttérben

Chateau Royal - királyi palota CollioureKezdjük ismét úgy érezni magunkat, mint a Côte d'Azur-ön (ejtsd: kot dazür)!
A kis utcákban rengeteg butikot, galériát találhatsz

Collioure híres arról, hogy innen indul az ún. fauvizmus. fauvizmus az 1905-ben a párizsi Salon d’Automne kiállításán bemutatkozott festőcsoport, a Fauves (’Vadak’) képviselte festészetiirányzat. Az Henri Matisse köré csoportosuló művészek a modern francia festészet kolorista irányzatát teremtették meg, de 1908-at követően csoportjuk feloszlott. Munkásságuk hatott a magyar festészetre is (ld. magyar Vadak), Czóbel Béla 1906-tól rendszeresen együtt állított ki velük.


- Port-Vendres (ejtsd: por vandr)



Innen pár kilométerre található a Site de Paulilles (ejtsd: szit dö polil). 30 hektárnyi tengerpart, flóra és fauna, katalán csónakok helyreállítása... Érdemes itt is elidőzni egy kicsit.




- Banyuls-sur-Mer (ejtsd: banyul sür mer)



Teraszos szőlőföldek. Maximum 4 hektár engedélyezett, hisz itt mindent kézi erővel kell csinálni. Aki itt szőlőt és bort termel, az megérdemli a jutalmat!


- Az utolsó francia település, Cerbère (ejtsd: szerber)

A városka felülről. Ez az utolsó francia állomás.


Itt található az első tenger alatti multimédia útvonal, amit ABC felszerelés (maszk, pipa és békatalpak) segítségével lehet felfedezni.



Víz alatti ismertető táblák alapján azonosíthatod  a növényeket, állatokat


Ebben a megyében elég erős a katalán hatás. Ajándékboltok, katalán termékek, kétnyelvű (francia-katalán) felíratok... mindenfelé.

Katalánok
Catalan people 2.jpg
Salvador DalíPau CasalsAntoni Gaudí
VI. Sándor pápaRamon LlullJacint Verdaguer
Teljes lélekszám
7 millió felett
Lélekszám régiónként
Régió
Spanyol Spanyolország 7 210 508
Francia Franciaország 303 000
Argentína Argentína 178 000
Mexikó Mexikó 53 000
Német Németország 49 000
USA USA 44 000
Andorra Andorra 27 000
Olasz Olaszország 22 000
Chile Chile 16 000
Venezuela Venezuela 5 500
Nyelvek
katalán, valenciai spanyol, francia
Vallások
római katolikus, ateizmus, agnoszticizmus
Rokon népcsoportok
spanyolok, portugálok

Katalán szamár (katalánul ruc català) katalán zászlóba burkolózva.  Katalónia jelképe, amivel a  katalánok igyekeznek ellensúlyozni a bikát, ami Spanyolország szimbóluma


...és egy díszpéldány Canet en Roussillon-ból

Perpignan tábla franciául és katalánul

Kedvenc utcám Perpignan-ban telisteli finomságokkal

Itt minden alkalommal kétszer kell végigmenni


Nem tudunk ellenállni a kísértésnek, egyszerűen muszáj Spanyolországban piknikezni és kávézni!


A Nagyok ismét Spanyolországban :))


- Portbou

Piknik a spanyol tengerparton


Llançà



Majdnem este 8 óra, mire visszaérünk. A nap még szépen süt, így a szabadban vacsorázunk.

Első kemping-élmény ebben az évben

Paprikás krumpli a természet lágy ölén - háttérben a gépparkunk


Egy Perpignan-i kávézás alkalmával magyar szóra leszünk figyelmesek. Így ismerkedünk meg Angival és Péterrel, akik már 3 éve élnek ebben a városban. Iszunk együtt egy kávét, jót beszélgetünk, majd ebédre invitálnak minket magukhoz.

Csirkepörkölt nokedlivel. Klasszikus magyar menü... Perpignan-ban


Mindenre gondoltunk volna, csak arra nem, hogy ilyen ismeretséget kötünk itt.

Még sok délutánt-estét beszélgetünk át Angival és Péterrel hol náluk, hol a lakóautóban.

Lapcsánka készül Péteréknél


Angi&Péter is régóta tervezik, hogy vesznek egy lakóautót, így külön csemege nekik ez a vacsi


Kirándulások Perpignan-ból:


- Elne (ejtsd: eln)


Elne-i zárda (fent), Saint Julie és Sainte Eulalie katedrális (lent balra), svájci gyermekotthon (a 2. világháború idején 597 gyermeket ment ki a svájci származású Elisabeth Eidenbenz a környék táboraiból)


- Prades (ejtsd: prád):

Prades - Főutca

Prades - Főtér


- Villefranche de Conflent (ejtsd: vilfrans dö konflan)

Fort Libéria

Cité de Villefranche

Minden második üzlet boszorkányokat árul. A legenda szerint tél végén lejönnek a boszorkányok a hegyekből, hogy elűzzék a telet


Innen indul az ún. Train Jaune vagy másképp Le Canari (ejtsd: tren zson - sárga vonat vagy lö kanari - a kanári).

Ez a vonat katalán szineirõl (sárga és piros) kapta beceneveit

400 méterről felmegy egészen 1.500 m fölé

Ezek pedig az útvonal részletei



- Mont-Louis (ejtsd: mon lui): Itt már 1.500 méter magasan vagyunk; épp csak síelők nem jönnek szembe. A település egyik nevezetessége az erődítmény, melyben ma kommandósokat képeznek, illetve az óriás napenergiás kazán.

Cité Mont-Louis

Mont-Louis - Four Solaire, háttérben a Pireneusokkal


Már több mint egy hete várjuk, hogy csillapodjon a szél, eredménytelenül. Mivel már idén január óta fúj minket hol a Mistrale (ejtsd: misztrál), hol a Tramontane (ejtsd: trámontán - uralkodó szelek a Marseille-tõl Spanyolországig húzódó területen), kezdünk kifutni a béketűrésből.

Úgy döntünk, hogy állomáshelyet váltunk, és a nagy szélben átlavírozunk a kb. 25 km-re fekvő Canet en Roussillon-ba (ejtsd: kané an russzijon).

Iorek az új helyen, itt még egyedül, de estére lesznek haverok


Innen csak néhány perc séta a tengerpart.

Naagggyon hideg....

Első idei lábfürdő - Canet Plage


Itt kerül sor az első hajvágásomra :)

A mesterfodrász...

...és a mű!


Napfürdővel, ötleteléssel, munkával telnek a napjaink. Egy kis piacolás is belefér azért!


Végre mezítláb a parton!


A kikötőben van egy gombnyomásra működő elektromos híd az átkeléshez.

Már megnyomtuk a gombot!
Érkezik a híd

Átkelés: együtt a hídon :))

Az irodánk. Nem rossz a kilátás, ugye!



Oliva-ünnep Canet en Roussillon-ban és Colla Gegantera, azaz felvonulás óriás bábokkal:

Zenés, bábos felvonulás a tengerparton







Az elmaradhatatlan szamár figura, a zenekar felvezetésére