Viszlát Dél-Afrika!

Egyszer minden utazás a végéhez ér. Közel 6 hónapnyi afrikai tapasztalattal, élményekkel gazdagabban mi is készülődünk vissza Franciaországba. Mindketten másról áhítozunk...

Nekem a tenger, az úszás, a napsütés hiányzik a legjobban. Alig várom, hogy a lábam a homokban legyen, nyaldossa a tenger, miközben süt rám a nap. Péter a tengerparti kávézást emlegeti, és fejben már bemotorozta 5x a vidéket. Alig várjuk, hogy szabadon mozoghassunk, sétáljunk, piacoljunk.

De előtte még vár ránk a csomagolás (visszafelé valahogy sosincs elég hely a hátizsákokban...), búcsúzkodás, aztán irány a reptér. A visszaút nem túl eseménydús, viszont kellően fárasztó.

Viszlát Dél-Afrika! A számtalan érintett reptér egyikén fáradtan ....és még nem érkeztünk meg...

 

Éjjel repülünk Joburgból Londonba, ahol van 7 óránk arra, hogy repteret váltsunk. Itt még nem érzékeljük, hogy nyár van. London hű önmagához, súlyos szürke felhőkkel és némi esővel fogad.

Alig két órás repülés, és már Barcelonában vagyunk. Na, itt aztán lever minket a víz, alig győzünk megszabadulni a több rétegnyi meleg cucctól.

Újabb repülőre várva...

Mivel a buszunk Barcelonából vissza Perpignan-ba (ejtsd: perpinyan) csak másnap reggel indul, így a reptéren éjszakázunk. Két átvirrasztott éjszaka után elpilledünk a buszon. Harmadik napja vagyunk úton, és még nem vagyunk otthon.

Úton Franciaország felé a buszon...

...éééés megérkeztünk! Újra Franciaországban vagyunk :-)

Kedves barátunk, István jön értünk az állomásra. Irány a hivernage (ejtsd: ivernázs), azaz a lakóautó-lakókocsi parkoló, ahol 6. hónapja vár ránk hűségesen guruló garzonunk, és Rozinante, a robogónk.

Kicsit izgulunk, hogy milyen állapotban találjuk otthonunkat. Kívülről kicsit piszkos, belül tiszta pókháló (legalább nem volt teljesen lakatlan, amíg távol voltunk :-D), de egyébként kutya baja... csak indulni nem akar. Egy kis bikázás, és roboghatunk vele a tengerpart felé. De hogy ne legyen teljesen sima a hazatérés, félúton kipukkan a bal első kerék. Na, mondhatom semmi nem hiányzott jobban három napnyi utazás után, mint a kerékcsere az út szélén.

Lefőve, kimerülve parkoljuk le Joreget oda, ahonnan januárban elindultunk. István és felesége, Marika vacsival és zuhannyal várnak minket. Micsoda megváltás! Mi meg cserébe órákig meséljük nekik dél-afrikai élményeinket.

Afrika-élmény - egy kis ízelítő összefoglaló: vadászat, oroszlán simogatás, zsiráfetetés, pizza Raffaellel, elefántos kaland, fánksütés Gyuri bácsinál...

 

Jó újra itthon álomra hajtani a fejünket.

Az első napok akklimatizálódással telnek. Bejárjuk kedvenc helyeinket. Jól esik, hogy a boltban, kávézókban emlékszenek ránk, és lelkesen üdvözölnek. Tényleg otthon vagyunk.

Otthon, édes otthon...

Persze, sokáig nem bírunk egy helyben maradni, és már tervezzük az első nagyobb kiruccanást hová máshová, mint Spanyolországba. Kíváncsi vagy Európa legnagyobb, lakott kikötőjére? Akkor gyere velünk! >>