A fehér kisebbség, és a fekete többség is magáénak vallja Dél-Afrikát. A fehérek úgy tarják, hogy ők voltak itt előbb, és az egész országot, infrastruktúrát, gazdaságot ők építették fel. A feketék magukat tartják őslakosnak (valahol ez mégis csak egy fekete kontinens, és a feketék vannak többségben), és magukénak tartják Dél-Afrikát, amit a fehérek elvettek tőlük. Sokat hallottunk a dél-afrikai életről az apartheid idején, a mostanit meg a bőrünkön is megtapasztaltuk. Kié az ország? Ki él ma szabadon Dél-Afrikában?
Dél-Afrika régen és most
A helyi magyar közösség tagjai számtalanszor meséltek nekünk arról, milyen is volt Dél-Afrika, amikor ők érkeztek bevándorlóként az országba, még valamikor 1956-75 között. Beszámolóik szerint akkoriban Dél-Afrika maga volt a paradicsom, a lehetőségek hazája. A dél-afrikai rand akkoriban erősebb volt az USA dollárnál.
Egy munkás 2-3 havi fizetéséből már tudott venni egy 4-5 éves autót, úszómedencés kertes házvásárlásra pedig max. 1-2 évet kellett várni. Az élelmiszer, az üzemanyag, a sör stb. nagyon olcsó volt, nehéz volt elkölteni a fizetést (boldog idők). Az Európából érkező jó szakemberek, mint pl. szerszámkészítő, autószerelő, stb. nyelvismeret hiányában elkezdtek másnak dolgozni, majd 10-15 év után ki tudták építtetni a saját biszniszüket (helyi nyelvjárásban biznic).
Mindez még az ún. apartheid idején volt. Az apartheid a faji elkülönítés politikája, amelyet a Dél-afrikai Köztársaságban 1994-ig alkalmazott a fehér kisebbség. A lakosságot két részre osztották, a fehérekre (whites), akik a lakosság kb. 10%-át és a nem-fehérekre (non-whites), akik kb. a 90%-át tették ki.
 |
| Élet Dél-Afrikában: kizárólag fehéreknek fenntartott tengerpart |
A gazdaságban, a politikában, a kultúrában faji megkülönböztetés érvényesült, és a hatalom a fehérek kezében összpontosult. Remek volt a közbiztonság, nem voltak kerítések, és még az ajtókat sem nagyon zárták.
A feketék egyre növekvő számának ellensúlyozására az 1940-es évektől olyan törvényeket hoztak, amelyek a feketéket háttérbe szorították.
- Külön parkokat hoztak létre a feketéknek és a fehéreknek, de voltak közös parkok is, ahol meg volt szabva padonként, hogy milyen etnikum ülhet rá.
 |
| Dél-Afrika az apartheid idején: egy pad a fehéreknek, egy a nem fehéreknek... |
- Egyes utcák csak fehérek részére voltak fenntartva.
- A buszokon, ha az alsó részen ki volt írva, hogy „Only White” (ejtsd: onlivájt - csak fehér), akkor nem ülhetett le oda nem-fehér, tehát neki gyalogolnia kellett.
- A feketék ún. bantusztánok révén külön lakónegyedekbe tömörültek, és a bantusztánból kilépni csak engedéllyel volt szabad. Így a feketék idegennek számítottak a saját hazájukban. Kilépőt csak akkor kaphattak, ha egy másik bantusztánban, vagy egy mezőgazdasági területen dolgoztak.
 |
| Dél-Afrika - apartheid és bantusztán... |
- A fehér negyedekben este 8 után feketék nem tartózkodhattak, ha rajtakapták őket, alapos verés volt a "jutalom". (Cape Town egyes afrikaans lakta negyedeiben ez ma is így van.)
- Ha egy fehér megvert egy helyi lakost, az utóbbi nem üthetett vissza, különben bíróság elé került.
Az apartheid rendszer az 1990-es évek elején összeomlott, több száz törvényt hatályon kívül helyeztek, és 1994-ben már a fekete lakosság is részt vehetett a választásokon, amelynek révén Nelson Mandela lett a Dél-afrikai Köztársaság első demokratikusan megválasztott elnöke.
A fehér irányítást fekete kormány váltotta fel, és elkezdődött a hatalomátvétel az élet minden területén. Számos külföldi cég kivonta gyárait a térségből, sok fehér bevándorló elhagyta az országot, és vagy visszatért az óhazába, vagy áttelepült Ausztráliába, USA-ba.
A gazdaság, a közigazgatás megingott, nem ritka, hogy pl. a posta 2-3 hónapig sztrájkol. Ma a rand messze elmarad a dollártól, és a vásárló értéke sem hasonlítható össze az 50-60 évvel ezelőttivel.
Jelenleg "visszanyal a fagyi" helyzet állt elő. A fekete kormány ahol csak tudja háttérbe helyezi a fehéreket:
- a feketék sokkal jobb feltételekkel (alacsonyabb kamat, hosszabb futamidő) kapnak kölcsönt autó-, ill. házvásárlásra, mint a fehérek
- a hivatalokban, bankokban, közigazgatásban szinte csak feketék dolgoznak
- munkavállalásnál a feketék előnyt élveznek a fehérekkel szemben
Az apartheid megszűnése után rohamosan romlott a közbiztonság is. A mai Dél-Afrikában igen jó üzlet szögesdrótot, lakatot, elektromos kerítést, biztonsági kaput, riasztót árulni, vagy épp őrző-védő szolgálatot üzemeltetni.
 |
| Élet Dél-Afrikában... rácsok, kerítések, szögesdrótok mögött... |
Jelenleg a fehérek élnek "arany kalitkákban". Igyekszik mindenki hazaérni még sötétedés előtt, és bezárkózni (hol vannak már a nyitott ajtók, kerítésmentes kertek...). A kapu, garázsajtó elektromos-távirányítós, hogy ne kelljen kiszállni a kocsiból. Az ablakokon, ajtókon rács van, a hálószoba ajtaján plusz egy rács.
Véd még az elektromos kerítés, a szögesdrót, a riasztó rendszer, és az éjjeli szekrényben (vagy épp az ágy alatt) ott a fegyver. A fehérek körében nagyon kedveltek a magas kőkerítéssel körbevett, biztonsági szolgálat által védett lakónegyedek. Gyakran a gyerekek iskolája is a falakon belül van, valamint egy ún. kis rendőrség, ami gyorsan riasztható baj esetén.
Számos kisebb üzlet ajtaja zárva, be kell csengetni, eldöntik, hogy kívánatos vagy-e, és ha igen, akkor engednek be. A nagyobb shopping center-ek, plázák parkolója őrzött-védett, cserébe viszont fizetős.
Többségében mindenkinek jó műszaki állapotban lévő, új autója van, mert lerobbanni vagy akár csak defektet kapni Dél-Afrikában életveszélyes. Örülhetsz, ha csak az autód megy rá, és az életed megmarad. Az autók alapfelszerelése a gázspray, gumibot vagy baseball ütő, nem ritka a fegyver sem.
Sokan élnek vidéken, és járnak be dolgozni a városba (Joburgba, Pretoriába...). Ők az őrzött-védett otthonukból indulnak, akár 1-2 órát is vezetnek az irodáig, ahol egyenest beállnak a cég őrzött-védett parkolójába, ahonnan liften jutnak el az irodájukba. Nap közben nem nagyon mennek ki az utcára, és hazafelé a fenti útvonalat követik visszafelé. Ugyanez a helyzet, ha bíróságra, ügyvédhez, stb. megy az ember a városba.
Házigazdánk feleségének cégénél is volt többször fegyveres rablás nap közben. Egy ilyen "feküdj a földre, és add ide minden értéked" élményt némi lőfegyverrel fűszerezve nem felejt el az ember egyhamar.
Nem találkoztunk olyan emberrel Dél-Afrikában, akinek legalább egyszer ne lett volna ilyen vagy ehhez hasonló élménye.
Mindezt fűszerezi még a gyakori és nem rövid áramszünet (generátor kötelező, különben hiába van biztonsági felszerelésed a házban!). Ha nincs áram, akkor nincs biztonság, a farmokon nincs víz, mert nem megy a szivattyú, és persze nincs internet sem (bár ez utóbbi gyakran ugrik egy kis vihar után is, akár napokra).
 |
| Áramszünet - Ez is a mindennapok része Dél-Afrikában |
A meglepi áramszünetnek van egy programozott változata is. Ez a load shedding (ejtsd: lód seding, terhelés leválasztás), amikor előre közölt órarend és lakókörzet szerint kikapcsolják a villanyt. Fő a takarékosság!
Milyen is az élet Dél-Afrikában? Egy helyi afrikaans ismerősünk magyarázata szerint Dél-Afrikába az ember hét közben jó sokat (értsd látástól mikulásig) dolgozik, hogy aztán hétvégén a pénzét elköltse szórakozásra, persze ellenőrzött-őrzött-védett körülmények között. Ennek egyik módja, ha kirándulni indul az ember...
Megérkeztünk Dél-Afrikába! Korábban még csak egyszer jártunk afrikai országban, még pedig Marokkóban. Ott is riogattak minket indulás előtt az arab mentalitással, meg hogy ne együnk, ne igyunk semmit... mégis remekül éreztük magunkat. Most eljött az ideje, hogy kialakítsuk a saját nézőpontunkat Dél-Afrikával kapcsolatban is. Ó, Afrika - ugorjunk fejest!
