4 év Nizzában – a megvalósult álom

Itt arról olvashatsz:

- hogyan fújt össze minket a jeges dán szél?

- miért és hogyan kerültünk Nizzába?

- hogyan teltek napjaink a francia Riviérán?

Közös első lépések – vitamin franchise

Péter és én 2007-ben találkoztunk Koppenhágában egy képzésen, innentől futnak össze életeink szálai.

2007-2008-ban vállvetve építünk ki egy vitamin franchise (ejtsd: frencsájz) hálózatot, amely 10 üzletet számlál Kelet-Magyarországon.

Nagyon szerettük ezt a mindkettőnk számára új szakmát, naponta láttunk a vitaminszedésnek köszönhető egészségügyi csodákat. Jó volt nyomon követni, ahogy vásárlóink felépülnek különféle bajaikból a mi segítségünkkel gondosan összeállított táplálék kiegészítőknek köszönhetően.

Nyakunkon a válság! – Most merre?

Ám jött a válság, minket is megcsapott a szele, ezért úgy döntöttünk, átváltunk. Na jó, de mire váltsunk?

Egy nagyon „bonyolult”, de bevált élettervező eszközhöz folyamodtunk: A4-es spirálfüzet és toll.

Órákon keresztül listáztuk a füzetbe, hogy mit akarunk, és mit nem: pl. nem akarunk kisker hálózatot, viszont euróban akarjuk a bevételt, nem szeretjük a hideget, havat, viszont a tengert, hegyeket, napsütést annál inkább. Ahogy teltek a füzetlapok, úgy kristályosodott a jövőkép, és hogy bizony nagy valószínűség szerint ebből külföld lesz.

Aki már próbálta a füzet + toll párosítást, tapasztalhatta, hogy megnyílik az univerzum, és valahogy olyan emberek, megkeresések, lehetőségek bukkannak elő a semmiből, amik összevágnak a „MIT AKARUNK” listával.

Így volt ez a mi esetünkben is. Péter egy barátja révén kerültünk egy magyar központú céghez, amely franchise partnereket keresett Nyugat-Európába GPS-ben megjeleníthető reklámfelületek forgalmazására (richPOI – ejtsd: ricspoi).

Mivel a francia nyelv adott volt, bevállaltuk Franciaországot, és „ha már lúd, akkor legyen kövér” alapon hozzácsaptuk még Olaszországot is.

Irány Nizza!

A szerződéshez kellett egy francia cég. Előbb azonban el kellett dönteni, hová rakjuk új székhelyünket. Szóba került Párizs (itt éltem 4 éven keresztül még Danone-os korszakomban), de Péter ötletét követve Nizzára esett végül a választás.

Kiderült, hogy mindkettőnknek van korábbi kötődése ehhez a városhoz, és a Côte d’Azur-höz (ejtsd: kot dazür – Azúr part, nevét az azúr színű tengerről kapta).

Nizza - Azúrpart

Én már jól ismertem ezt a területet. Első igazi franciaországi nyaralásom pont itt volt, 1986-ban 3 hetet tölthettem Nizzában, családi környezetben (akkor még meghívó levéllel).

Később, mikor már Franciaországban éltem, és dolgoztam, szintén gyakori vendég voltam a napsütötte délen.

Péter 1997 februárjában járt Nizzában „kis” kitérőt téve egy müncheni építőipari kiállításra menet. Elbűvölte a vakító napfény, a standon napozók, a táj szépsége. Neki se kellett több, eldöntötte, hogy biza ő még visszajön ide!

A személyes vonzódás mellett még egy nyomós érv szólt Nizza mellett, mégpedig Olaszország földrajzi közelsége (alig 50 km).

Új székhelyünk kitűzve, jöhet a francia cégalapítás. Miután feltérképezzük ennek lehetőségét Budapestről, és kis híján hanyatt esünk az ügyvédi óradíjjak láttán, kapjuk magunkat 2009 februárjában, és elindultunk Nizzába céget alapítani.

Elfoglaltuk szállásunkat egy belvárosi hotelben, aztán nyakunkba vettük a főutcát, és bekopogtunk sorra az ügyvédekhez, és közjegyzőkhöz, hogy ki hajlandó nekünk francia céget alapítani.

Így találtunk rá a korzikai származású ügyvédünkre, Bertrand-ra, aki fogadott bennünket előzetes időpont egyeztetés nélkül, meghallgatta sztorinkat, elmesélte gyerekkori magyarországi emlékeit (általában jó valuta magyarnak lenni), aztán megegyeztünk az árban, és egy másnap délelőtti időpontban. Készültek a papírok, Bertrand diktált, egyeztetett, irányított. Kiderült, hogy egy francia kft. megalapítása kissé bonyolultabb, mint Magyarországon. Itt kell székhely, bankszámla, befizetett törzstőke ahhoz, hogy elkészülhessenek az alapító okiratok, és a cégbejegyzés kb. 1 hónapot vesz igénybe. Bertrand telefonál, egyeztet, árajánlatot kér be.

Hipp-hopp, van székhelyünk, céges és magán bankszámlánk, a papírok aláírva, már csak várni kell a bejegyzésre, és a közzétételre.

Szerény véleményünk szerint ilyen gyorsan külföldinek még nem lett cége, és bankszámlája Franciaországban.

Dolgunk végeztével fürdőzünk még egy kicsit a februári napsütésben (+16-20°C van nap közben az otthoni kopogós mínuszokkal szemben), ebéd a tengerparton, kávé a teraszon, dolce vita (ejtsd: dolcse vita – édes élet). Hazafelé megállunk még Milánóban pár napra, feltérképezzük ott is a lehetőségeket.

Belép a GPS reklám az életünkbe – ismét egy új szakma

Telik-múlik az idő, egy téli délután bejegyzésre kerül a cég, aláírjuk a franchise (ejtsd: frencsájz) szerződéseket. A pecsét még meg sem száradt rajtuk, mi már pakolunk is, és indulunk Nizza felé.

De hogy lehet becsomagolni egy életet 2-3 óra alatt, elbúcsúzni azoktól, akik fontosak nekünk, találni valakit, aki néz a lakásra, üríti a postaládát, locsolja a virágokat…?

Valahogy mégiscsak sikerül. A szállás 5 éjszakára lefoglalva, a kombi Audi A6 megtömve ruhákkal, ágyneművel, számítógépekkel, TV-vel, munkaeszközökkel. INDULÁS!!

Kedd este, pont a nizzai karnevál zárónapján érkezünk a városba. Bejelentkezünk a szállodába, és bármennyire is elcsigázott minket az út, irány a belváros, a karneváli forgatag. Méltó a fogadtatásunk.

Öt napunk áll rendelkezésre, hogy olyan lakást találjunk magunknak, ami egyben irodaként is funkcionál majd. A kényszerítő erő nagy: a kocsiban az életünk, és 1 hét múlva indul a központi piacnyitó kampány, addigra telefont, és internetet is kell szereznünk.

Sorra járjuk az ingatlanosokat, csekély eredménnyel. Miután még nincs állandó francia munkahelyünk, bérkimutatásunk, garanciánk, és még sorolhatnánk, így csak rázzák a fejüket. Eredmény: nem látunk egy lakást sem. Aztán egy ismerős révén rátalálunk arra az ügynökségre, ami nekünk kell. Egyszerű az eljárás, összekötik a lakást kiadó magánszemélyeket a bérlőkkel. 4-5 lakást nézünk meg, aztán első látásra beleszeretünk későbbi lakhelyünkbe, ami egy 3 szobás, hallos lakás, egy kastély parkjára nyíló terasszal.

A jobb oldali épületben laktunk, az első emeleten. Ezt a parkot láttuk minden reggel a teraszunkról.

Megállapodunk a főbérlő nénivel, Franciskával, és pénteken délben, alig 3 nappal megérkezésünk után már birtokba is vesszük új rezidenciánkat. Napokig súrolunk, pucolunk, rendezkedünk, mire valamennyire sikerül otthonosan berendezkednünk.

A 2009-es évünk sok munkával telik, építjük a céget, egyre-másra adjuk el a GPS-ben megjeleníthető reklámokat.

Még a beköltözésünket követő napokban megismerkedünk Sanyi bácsival, aki nem messze tőlünk kéreget a lámpás kereszteződésben. Na, nem mintha szüksége lenne rá, kapja a nyugdíjat, de unatkozik otthon nap közben. Ő még többször nagy segítség lesz nekünk. Az ő révén jutunk el a helyi francia-magyar egyesülethez, amelynek szinte az első percektől fogva oszlopos tagjai leszünk.

Ebben az időszakban szokunk hozzá a déli élet- és munkaritmushoz. Itt ugyanis délidő és 14 óra között a legtöbb intézmény zárva tart. Ekkor van a mediterrán területeken szokásos szieszta. Ez a nyári nagy melegben még valahogy indokolható is, de a rendszer télen-nyáron egyaránt működik. Aki Magyarországon hozzászokott, hogy ebédidőben elintézze a postát, a bankot, illetve minden más ügyintézést, az csalódni fog, mert ezek az intézmények itt zárva vannak ilyenkor.

Virágzanak azonban a kávézók, éttermek, nyitva tartanak az élelmiszerüzletek (bár kisebb településeken nem ritka, hogy ilyenkor bezár a hentes, a pék, de még a kisbolt is). Nyáron teljesen megszokott, hogy a dolgozók az ebédszünetben (1-1,5 óra) lemennek a tengerpartra, úsznak egyet, száradás közben megeszik a szendvicsüket, aztán visszamennek dolgozni.

Kezdetben ez bosszantó tud lenni, főként, amikor még nincs telefonod, interneted, át kell íratni a villanyórát a nevedre, és egyéb nyalánkságok után rohangálsz. Viszont nagyon gyorsan hozzá lehet szokni!

JÓ TUDNI!

Amennyiben egy boltra az van kiírva „NON STOP”, az nem 24/24 órás nyitva tartást jelent, hanem csak annyit, hogy nem sziesztázik, azaz 12h00 és 14h00 között is nyitva az ajtó.

A bevásárló központok, hiper-, és szupermarketek többsége zárva tart vasárnap. Az „Ouvert dimanche matin” – ejstd: uver dimans maten, kiírás jelzi, hogy vasárnap délelőtt kb. 12h00-13h00 óráig mehetsz oda vásárolni.

A Magyarországon elterjedt éjjel nappalik itt szinte teljesen ismeretlenek.

Az éttermek nincsenek egész nap nyitva, csak ebéd-, és vacsoraidőben (kb. 12h00-14h30; 19h00 – 23h30). Amennyiben csak egy kávét szeretnél inni ezekben az időszakokban, ne lepődj meg, ha nem szolgálnak ki. Ilyenkor az ebédelős/vacsorázós klienseket preferálják

Éljük az álmot, élvezzük az életet!

2010-ben már jobban kidugjuk a fejünket a csigaházunkból. Kialakul a napi/heti rutinunk is: reggeli kávé az egyik kedvenc kávézónk teraszán, napi minimum 1 óra séta a tengerparton (nincs ennél jobb lélekbúvár a világon!), szezonban úszás a tengerben, délután szieszta, bevásárlás a piacon vagy Olaszországban, hétvégén kirándulások, programok…

Nizza vagy másképpen Nice (ejtsd: nisz; a Nizza még az olasz fennhatóság idejét idézi, a Nice pedig ennek francia megfelelője) fekvése sok szempontból is ideális. Télen nem esik a hó, a nappali hőmérséklet csak ritkán esik +15°C alá, szikrázóan süt a nap télen-nyáron, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma, és maximum 30 napnyi rossz időre vagyunk jogosultak éves szinten (azt sem egyszerre).

Nizza
Az angolok sétánya
Nizza címere
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Provence-Alpes-Côte d’Azur
Megye	Alpes-Maritimes
Irányítószám	06000, 06100, 06200, 06300
Népesség
Teljes népesség	343 304 fő (2010)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	0-520 m
Terület	71,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nizza Pozíció Franciaország térképén Koordináták: é. sz. 43° 42′ 10″, k. h. 7° 16′ 9″
é. sz. 43° 42′ 10″, k. h. 7° 16′ 9″
Nizza weboldala

A kikötő

A közel 350 ezres város a Földközi tenger partján terül el, mögötte pedig az Alpok hegyláncai húzódnak. Ez a sajátosság lehetővé teszi február-március környékén, hogy alig 2-3 óra autózáson belül síelni és tengerparton napozni is lehet. A novemberi vitorlásversenyek idején pedig már gyakran havasak a hegycsúcsok.

Régattes Royales - Nice 2012 ősz

A munka mellett, ami egyébként online működik, elkezdjük felfedezni a környéket, a helyi programokat. Talán az egyetlen eseménytelen hónap a január, bár a többség síeléssel üti el ezt az időszakot.

Ezt leszámítva zömében ingyenes programokkal kényeztetik az itt élőket, és az idelátogatókat egyaránt, hisz a környék bevételének zöme a turizmusból származik.

Térképes programajánló a helyi újságban

A január a hagyományos Monaco-i cirkuszfesztivállal kezdődik.

Cirkuszfesztivál Monaco - http://www.montecarlofestival.mc/

Aztán február-március fordulóján búcsúztatjuk a „telet”: jön a nizzai karnevál, a menton-i citromfesztivál, és a mandelieu-i mimózafesztivál.

nizzai karnevál - http://www.nicecarnaval.com

Citromfesztival Menton - http://www.fete-du-citron.com

Fête du Mimosa - Mandelieu

 A mimóza Ausztráliából származó növény, melyet Cook kapitány hozott be Európába a XIX. században. A kedvező klímának köszönhetően gyorsan elterjedt a Côte d'Azur-ön.

A parfüm és festékgyártásban játszik nagy szerepet, egyik nagy importőre Japán.

Miután jelentős szerepet játszott e növény a térség gazdasági fejlődésében, a lakosság minden évben megünnepli immár legalább 80 éve.

A teli időszakban virágzik, bearanyozva a domboldalakat.

Áprilistól indulnak a yacht show-k, májusban a Monaco-i Forma 1, és a Cannes-i Filmfesztivál között ingáznak a látogatók.

Yacht Show - Monaco

Grand Prix - Monaco - http://www.grand-prix-monaco.com

"A" vörös szőnyeg - Cannes-i Filmfesztivál

       Cannes-i Filmfesztivál
http://www.festival-cannes.com

A nyári hónapokban jön a Zene ünnepe, a tűzijáték fesztiválok (Cannes, Monaco), a jazz fesztiválok, a nizzai Prom’Party, stb.

A Zene Ünnepe: minden évben június 21-én:

Kezdők és hivatásosok, utcazenészek, kocsmakoncertek, stb. A lényeg, hogy a város minden zugában szóljon a zene!

Első megrendezésere 1982-ben került sor, azóta hagyomány lett.

2 hónap, 6 alkalom, 6 nemzet, 30 perces zenés-tűzijátékos show, ingyen bérmentve                                   http://www.festival-pyrotechnique-cannes.com

Mindent bele! Fessük be az eget!

Hangulatkép  -  Prom'Party, Nice

 

 6 alkalommal lézárasra kerül a tengerparti sétány, és 6 mozgó színpadról szól a zene, mely minden ízlést kielégít.

A szeptember-október a kiállítások, vásárok időszaka, fűszerezve egy kis kikötő ünneppel Nizzában. Ezt követik az őszi vitorlásversenyek, szüreti fesztiválok, gesztenye ünnepek.

Forró sült gesztenyét tessék!

Régate - Cannes

Kikötő ünnep - Nice

…és már itt is a karácsonyi fények, vásárok, nem kicsi energiaigényű jégpályák, ajándékozás időszaka.


Hozzánk is jön a Mikulás, bár egy kicsit melege van a nagy bundában.

Karácsonyi fények I.

Karácsonyi fények II.

Karácsonyi falu

Rengeteget kirándulunk, és szívesen kalauzolunk másokat is ezen a területen. Kialakul a társaságunk is, szinte ugyan annyi barátunk van már itt is, mint Magyarországon.

Kirándulás Valloria-ba, a festet ajtók falvába

Néhány festett ajtó mintának - a kihaló félben lévő településen egy művész kezdeményezésére elkezdték festeni a kapukat. Ma ezért látogatnak ide a turisták. A séta után érdemes egy helyi trattoriában (családias jellegű kifőzde házias ízekkel) megebédelni. Pénztárca kímélő, és senki sem marad éhes, az biztos!

Két, dugókban gyakori nyár után 2010 őszén gépparkunk bővül egy robogóval. Kora tavasztól késő őszig ez lesz a fő közlekedési eszközünk. Jelentősen lecsökken az utazással töltött idő, arról nem is beszélve, hogy nagyon keveset fogyaszt, szinte bárhol le lehet vele parkolni ingyen, és a lehető legjobb eszköz, hogy minden programot megközelíts. Hiába, a robogó a király!

Rocinante útra készen - nemcsak kettőnket cipel, de mérhetetlen mennyiségű bevásárlást képes elnyelni!

A Côte d’Azur-ön (ejtsd: kot dazür – Azúr part) tett kirándulások szempontjából is jó választásnak bizonyult Nizza. Az Olaszországtól Cannes-ig húzódó kb. 100-150 km-es partszakasz felezőjén helyezkedik el, így mindkét irányba kellemes kirándulások kiinduló pontja.

Autóval három úton lehet bejárni a Nizza – Olaszország területet, és mindhárom más-más élményt, látványt nyújt. Ezek:

- basse corniche (ejtsd: bássz kornis): kis/alsó párkány, végig a tengerparton

- moyenne corniche (ejtsd: moájenn kornis): közepes/középső párkány, végig középtájon

- és grande corniche (ejtsd: grand kornis): nagy/felső párkány, végig legfelül fut.

Azoknak, akik repülővel érkeznek, jó szívvel ajánljuk a robogó bérlést ehhez a kiránduláshoz.

Ám ha a motorozás megrémít, a 100-as busz elvisz Nizzából egészen Menton-ig (ejtsd: manton), amely az utolsó francia város az olasz határ előtt. A 200-as busz pedig Nizza és Cannes között jár.

Ez már önmagában is remek, de a szolgáltatás ára még ellenállhatatlanabbá teszi a lehetőséget, ez pedig mindössze 1€.

--» buszjáratok és menetrendek itt:  http://www.lignesdazur.com/

A gyaloglás szerelmeseinek is van megoldás. A tengerpart mentén húzódnak azok a tengerparti „túraútvonalak” (sentiers littorals – ejtsd: szantyié littorál), amelyeken végig lehet sétálni szinte az egész partot. Olyan látványban lehet így részünk, amit csak innen, illetve hajóról lehet látni.

Igen, a hajózás szerelmeseinek abszolút javallott a hajóbérlés az öböl bebarangolására.

Cap d'Antibes (ejtsd: káp dantib) - tengerparti túraútvonal. Ezt a területet a legjobban a tengerről, hajóról lehet látni.

A családi/baráti körben, finom magyar étkek arzenáljával eltöltött karácsony és szilveszter után ismét a napsütötte Riviérán vagyunk.

 Ebben az évben – 2011 – történnek azok az események, melyeknek eredményeképp most lakóautózunk.

Péter kitesurf-özni (ejtsd: kájtszörf) tanul 1 hétig Horvátországban, majd a gyakorlás kedvéért többször megjárjuk a Camargues-ot (ejtsd: kámárg), ahol ideális a terep a kite-ozásra. Itt viszont vadkemping van, semmilyen közművesítés nincs, csak kb. 400 kite ernyő a levegőben. A szörfösök nagy része lakókocsival vagy lakóautóval érkezik, míg mi sátorban alszunk, szabadtűzön sütünk-főzünk és irigykedve nézzük őket.

Kitesurf - haladóknak

Elkezd minket foglalkoztatni az a gondolat is, hogyan lehet lecsökkenteni a költségeinket, takarékoskodni vízzel, villannyal, mindezt úgy, hogy nem veszteségként éljük meg, hanem olyan megoldásokat találunk, amik ötvözik az alacsony költséget a kényelemmel. És mindezt nem csupán elméletben, hanem gyakorlatban kipróbálva!

Ebben az évben részt veszünk egy Életcél Konzultáción, ahol sok minden mellett előtérbe kerül az utazni vágyás, a változásra, mozgásra való igény.

Miután mindkettőnknek:
- "viszket a talpa" egy idő után,
- szeretjük a változatosságot,
- az újdonságokat,
- az utazást, és
- a kihívásokat nem különben, lassan körvonalazódik az utazás.

2011-ben felfedezzük a bolhapiacokat, ahonnan sok hasznos dolgot fogunk még beszerezni apró pénzeken.

Bolhapiac - kincsek a lomok között

Ebben az évben két járművel is bővül járműparkunk. Lecseréljük az autónkat egy ezüst metál SEAT Toledo-ra, amit Olaszországból szerzünk be. Ez jó alkalom arra, hogy megismerjük a külföldi autók honosításának menetrendjét Franciaországban.

SEAT Toledo Torinóból - elölről

Toledo a lakópark parkolójában

Ezt követően szert teszünk egy kis halászhajóra is. Ez egy 6 személyes, fülkés, elől kiülős hajó, mely Lilia Rol névre hallgat. Nizzától kb. 20 km-re, Antibes (ejtsd: antib) partjainál kötöttük ki, és remek kirándulásokat tettünk a fedélzetén.

Lilia Rol - a mi hajónk

Sajnos, nem sokáig élvezhetjük a hajózást. 2011 decemberében, míg mi Marokkóban telelünk, egy vihar elragadja tőlünk. Fájó szívvel búcsúzunk tőle egy szimbolikus hajótemetés keretében.

Ennek ellenére Marokkó nagy élmény mindkettőnk számára. Ez az első valódi arab benyomásunk. Bár Nizzában, illetve az Azúr parton nagy számban élnek arabok, és nem is túl jó a róluk kialakult vélemény, igazi képet most kaprunk rólik.

Az első 1-2 napban persze furcsa, sőt félelemkeltő az európaihoz egyáltalán nem hasonlító környezet, kaftánok és csadorok, taxivá átalakult régi zöldséges mercik, és az emberek, akik teljesen bejönnek a teredbe.

Amikor viszont ezen átesel, hozzászoksz a környezethez, már nagyon kellemes az időtöltés.
Kellemes sétát tehetsz Marakesh belvárosában, nézelődhetsz a souk-okban (ejtsd: szuk - bazár), ahol kötelező az alkudozás. Megcsodálhatod az arab építőművészet remekeit, vehetsz szőnyeget, és még tevegelhetsz is.

Marrakesh - souks, azaz bazársor, ahol az alkudozás kötelező elem

Napjaink városnézéssel, sétákkal, teázással-kávézással telnek. Alig várjuk, hogy délután 6 felé a főtéri árusokat felváltsák a helyi lacikonyhások. A szállodában elköltött bőséges reggeli után itt töltekezünk fel a helyi finomságokkal.

Marrakesh - főtér

Egy napos kirándulást is tervezünk Marakesből Essaouriába, a tengerpartra. Itt érdemes a kikötőben található éttermek közül választani, ahol a frissen fogott halak és tengeri herkentyűk bő választéka vár minden betérőt. Csak bökj rá arra a halra, rákra, amelyik szimpatikus, és percek alatt elkészítik neked grillen. Útban a tengerhez megnézünk egy argánolaj üzemet, és egy szőnyegárust is.

Essaouria - főtér

 

Ami nekünk nagyon tetszett Marokkóban:

- 3 dl frissen csavart narancslé 0,40 euróért
- mentatea, amit szinte ingyen osztogatnak úton-útfélen
- helyi "lacikonyha" vacsorák fillérekért
- az arab kultúra gazdagsága

Amire érdemes odafigyelni egy kellemes marokkói utazás érdekében:

Ez egy muzulmán ország, régi vallási és viselkedési szokásokkal, ezért a hölgyeknél kihívó ruházat - csakúgy, mint a közterületen történő alkohol fogyasztás - kerülendő.

Amennyiben esetleg eltévedsz, és útbaigazítást próbálsz kérni a helyiektől, elképzelhető, hogy a latin betűs térképet nem tudják értelmezni a számodra.

Sajnos mire hazaérünk, oda a hajónk! Míg mi Marokkóban nyaraltunk, egy vihar elragadta tőlünk. A mai napig nem emésztettük még meg teljesen ezt a veszteséget. Jelképes hajótemetéssel - egy kis papírcsónakot égettünk el a tengerparton - vettünk tőle végső búcsút.


2011 karácsonyát hálaadási pulykavacsorával (igen, ez egy kicsit képzavaros) ünnepeljük baráti körben, és az óévet is kellemes társasságban búcsúztatjuk.

Életem első hálaadási töltött pulykája gravy mártással, áfonya szósszal és krumplipürével

Így teltek a nizzai évek.Aztán jött egy gondolat, hosszabb előkészítés, és feladjuk mindezt, hogy bejárjuk Európa déli részét lakóautóval. Hogyan? Miért?

Kövesd nyomon történetünket A kezdetek című bejegyzésben!