Húsvét lakóautóban - Húsvéti világkörüli út

Húsvét lakóautóban - Magyarországon szinte elképzelhetetlen a húsvét tojásfestés, sonka és locsolkodás nélkül. A világ különböző tájain viszont óriás omlettet sütnek, tojásfát állítanak, és nyuszi helyett egy bilby nevű füles hozza a tojásokat. Húsvéti szokások a világ minden tájáról, és persze szó lesz Franciaországról, meg egy katalán hagyományról is.

 

Kezdjük húsvéti világ körüli utunkat egy jó távoli országgal.

Ausztrália - Húsvéti Bilby, nyuszi helyett

Bár itthon nehezen tudjuk elképzelni a húsvétot kedvenc tapsifülesünk nélkül, Ausztráliában ennek az aranyos rágcsálónak nagyon rossz híre van. Az ausztrálok nem kedvelik a nyulakat, mert minden évben jelentős károkat okoznak a kertekben. Ezért még a 70-es években mozgalom indult, hogy a húsvét jelképének egy másik állatot válasszanak. A választás végül a veszélyeztetett bilby-re esett, mely első ránézésre egy rosszul sikerült tapsifüles utánzat. Mostanra sok helyen Ausztráliában a bilby hozza a tojásokat, és boltokban is csoki bilbyk, vagy plüss bilbyk sorakoznak.

Németország - Tojásfa és lángoló szekerek

 

Németországban nem csak karácsonykor díszít fát a család. Húsvétkor elterjedt tradíció a húsvéti tojásfa készítése. Ez a hagyomány világszerte egyre elterjedtebb. A csúcstartó egy Saalfeld-i család több, mint 9.000 tojással díszítik. Tavaly 9.800 tojással díszítették a kertben álló fájukat. Luegde-ben pedig húsvétkor lángoló szekereket gurítanak a folyóba, amint besötétedik. Így búcsúztatják a telet és köszöntik a tavaszt.

Spanyolország és a nagy haláltánc

A spanyolországi Vergesben nagypéntek előtt kezdődik a „Halál tánc”. A helyiek félelmetes csontvázaknak öltöznek be, és az utcákon táncolnak, miközben dobozokban hamut visznek magukkal. A parádé éjfélkor kezdődik és majdnem egész éjszaka tart.

Finnország és a boszorkányok

A finnek láthatóan keverik a húsvétot a halloween-nel. A gyerekek húsvétkor ijesztő ruhában, kormos arccal, seprűnyéllel a lábuk között szaladgálnak az utcán.

Fülöp-szigetek - keresztre feszítés élve

A világ egyes részein a végletekig elmennek. A Fülöp-szigeteken például Nagypénteken eljátsszák Krisztus kereszthalálát, egyes önként jelentkezőket még akár kereszthez is szögeznek, hogy jobban átérezzék Jézus értük vállalt kereszthalálát. Nem meglepő, hogy az ottani egyház ehhez a „játékhoz” nem adja beleegyezését.

Korfu, Görögország - repülnek a cserépedények

Húsvétkor rendezik a hagyományos húsvéti „edénydobálást” a szigeten. Az emberek mindenféle agyag- és cserépedényt hajigálnak ki az ablakukon, fazekak és lábasok törnek ripityára az aszfalton. A népszokás állítólag Velencéből származik, ahol szokás volt az embereknek újévkor ilyen módon megszabadulni régi tárgyaiktól. Mások szerint az edénydobálás a tavaszi, megtisztulási rituálé része: kidobni, megszabadulni mindattól, ami elunt és régi.

Columbia, Guatemala - egy hetes körmenet

Guatemalában a húsvéti körmenet egyhetes fesztivállá nőtte ki magát. Hatalmas szobrokkal vonulnak át a városon, rezesbanda játszik, a dobpergés pedig leginkább a riói karneválra emlékeztet. Ezt a hagyományt spanyol misszionáriusok hozták be Európából az 1700-as években.

Kolumbiában a nazarénus egyház hívei a Klu-klux klán tagjaira emlékeztető, lila csuklyás köpenyben vonulnak fel, leplükön hatalmas, fehér kereszttel. A lila köztudottan a bűnbánat jelképe, mely a húsvét szerves része.

Katalán húsvéti körmenet - Perpignan, Franciaország

Kolumbiához hasonlóan a katalán körmenet (procession de la Sanch - ejtsd: proszesszion dö la szans) résztvevői is csuklyás köpenyben vonulnak végig a városon. Ez a hagyomány több évszázadra nyúlik vissza (az elsőt 1460-ben tartották), amikor ilyen öltözetben kísérték a halálra ítélteket utolsó útjukra. Mivel mindenki - kísérők és elítéltek - ugyanúgy nézett ki, nem lehetett tudni, ki a bűnös, és elkerülhető volt a rabok bántalmazása a kíváncsiskodók által.

A körmenet Krisztus passióját szimbolizálja, a résztvevők egyenként 30-50 kg súlyt visznek az órákon át tartó menetelés során.

 

Ez a hagyomány mágnesként vonzza a turistákat, a Perpignan-i (ejtsd: perpinyani) szállodaszobák 90%-a már jó előre elkelt.

Úton Spanyolország felé - katalán földön című bejegyzésünkben olvashatsz bővebben Perpignan-ról, és a katalánokról.

 

Óriás omlettek és húsvéti harang Franciaországban

A nyuszinak Franciaországban sincs sok dolga húsvétkor. A hagyomány szerint itt a tojások a harangokból pottyannak ki. Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csönd borul, egészen húsvét reggeléig, amikor megszólal az összes harang. A csönd ideje alatt, a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak, és amikor megszólalnak tojásokat szórnak szét.

Indul a tojásvadászat!

Az igazi élvezői a húsvétnak persze itt is a gyerekek (no, meg a csokigyárak!). Itt nem kell locsolkodni a csokitojásokért, csak meg kell keresni azokat a fűben, ahová a harangokból esnek. Húsvét reggelén indul a chasse aux oeufs (ejtsd: sász oző), azaz tojásvadászat, ami nélkül elképzelhetetlen Franciaországban ez az ünnep.

 

Mit esznek a franciák húsvétkor?

A tradicionális húsvéti étel a bárány, sertés és valamilyen tojásétel. A bárányt fokhagymával, fűszerekkel pácolva sütik vagy esetleg pástétomnak csinálják meg, akárcsak a sertést. A recept nem túl bonyolult, és nem igényel túl nagy előkészületeket sem.

Így készül a sült báránycomb (gigot d'agneau - ejtsd: zsigo danyó)

 

Hozzávalók (4 személyre): 2 kg báránycomb 1 fej vöröshagyma 3 gerezd fokhagyma 10 dkg húsos szalonna 1,5 dl olívaolaj 4 dl száraz fehérbor rozmaring

Elkészítés: A báránycombot letisztítjuk, a lábszárcsontot levágjuk, és a húst éles késsel beirdaljuk. Két ág rozmaring leveleit a fokhagymával és az apróra vágott szalonnával pépesítjük. A masszát sózzuk, borsozzuk, és alaposan bedörzsöljük vele a báránycombot. A vöröshagymát feldaraboljuk, olívaolajjal kikent tepsibe tesszük, és erre helyezzük a húst. A combot is meglocsoljuk olívaolajjal, és 230°C fokon 15 percig sütjük. Ezután meglocsoljuk 2-3 dl borral, öntünk alá kevés vizet, és 180°C fokon 1,5-2 óra alatt megsütjük. Ha a pecsenyelé kezdene odaégni a sütőben, öntsünk rá kevés vizet. A kész bárányt tálalóedényre helyezzük, meglocsoljuk a szafttal, és szeletelés előtt 10 percet pihentetjük.

Hozzánk hasonlóan a franciák is készítenek sonkát: fehérborban főzik meg petrezselyemmel, tárkonnyal, és turbolyával.

A tojásétel vidékenként változik, lehet kemény tojás, omlett, bundáskenyér… Haux városában például húsvét hétfőn több mint 50.000 tojásból készítenek egy óriási rántottát és 1.000 embert látnak vendégül ebédre, a város főterén. A tojások száma évről-évre nő.

Húsvéti világkörüli utunk végén

KELLEMES HÚSVÉTOT, SOK LOCSOLKODÓT, ÉS MÉG TÖBB PIROS TOJÁST KÍVÁNUNK!